A Nap Kertje

Önteremtő utak, alkotás

Figyelek a rendre, és a rend visszafigyel rám. A munka közben bennem lejátszódó folyamatok által változom, leszek, aki lehetek. Kiemelkedek a rend számára absztrakt tömegből, ha nem is én, a lelkemnek a figyelem által rendeződő része. Innen kezdem tudni, érteni, hogy vagyok. Az alkotás önteremtő út. Úgy is, hogy a kép teremti önmagát, úgy is,… Tovább »

prefiguratív

A kép (létezés, kozmosz) alapját képező rend nem nonfiguratív, hanem prefiguratív.  Teljesen a pillantás fókuszán múlik a formák körvonala. Vannak-e a senki által meg nem pillantott alakzatok? Érintés, érintkezés, ütközés, reflexió nélkül minek élik meg önmagukat? Valószínűleg vágyakozva terjed szét tudatuk a mindenségben, keresve a neki megfelelő minőségű áramlatot. Mi az egész? Ütközéseim, érintkezéseim és… Tovább »

Az alkotásról

A magam részéről vallom, hogy az ember mikrokozmosz, a kozmosz mása és képhordozója. Az alkotásban meglévő figyelem által összeilleszkedő kicsi és nagy rendek szimbólumokat, de legalábbis formákat teremnek. Viszont ami ezeket a formákat hordozza, táplálja és körülveszi, az az absztrakt végtelen óceánja, amit a figyelem egy második fokán újra formának találunk. Belső tekintetünk fókuszálásán múlik… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!