Egy napra elegendő támasz
AZ IDŐ
láthatatlan függönye
felhúzódott:
ez itt a perc.
most vége van
pereg, pereg….
LEZÁRVA
a mulandóság
vonz
Ez az élet jele.
Mint a magány
ha a lélek tele.
Hiába szárny,
ha nem emel,
sötét a szó, ha
nem felel.
MAJD MEGNYITVA
állsz
ajtóra vársz
de te vagy
az ajtó
nem vagy
mulandó
ha szó vezet.
MEGÚJUL
arcod, mint a fák
ismétled a reggelt,
a delet, s
nem baj, ha megint
este van.
egy napra
elegendő
támasz.
mert
láthatatlan
holdezüst
ölel: lelked
napja bontakozik
benned.
www.bottyankatalina.blogspot.com