1.0A Nap Kertjehttps://napkertje.cafeblog.huBottyán Katalinhttps://napkertje.cafeblog.hu/author/katalin-gemmagmail-com/<a href="http://3.bp.blogspot.com/_jq0eE20SE84/RaDrpkvaFzI/AAAAAAAAANM/vtnspgwbYCQ/s1600-h/fot%C3%B3+021.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px;text-align: center;cursor: pointer" src="http://3.bp.blogspot.com/_jq0eE20SE84/RaDrpkvaFzI/AAAAAAAAANM/vtnspgwbYCQ/s320/fot%C3%B3+021.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5017269084360415026" border="0" /></a><br /><div style="text-align: center">Az Unikornis Kertjéről<br /></div><div style="text-align: center">(Az első korszakról, hogyan távozott onnan az ember)<br /><br />A Kert határain<br /><br /><div style="text-align: justify">A Kert szent fénnyel ragyogott, mint egy örömteli reggelen, amikor még csillog a harmat és minden levél zöldell. Szélesen ívelt a Föld mezőin át, ám azon túl hófedte hegyek emelkedtek, belsejükben tüzek lobogtak, és vad helyek terültek el, ahol forgószél üvöltött, és hangok zengtek a ragyogó, végtelen magasságban.<br />Az Unikornis boldogult a mennydörgő vihar és a rengő földfelszín közepett, de ezek az alakuló, nyugtalan helyek nem voltak biztonságosak az Ember számára. Ezért, mint idősebb barát és vezető, az Unikornis a Kert szélein járt-kelt, nehogy az Ember vakmerően megkísérelje elhagyni a neki rendelt törvényes határokat.<br />A napoknak akkoriban nem volt nagy jelentőségük, s az idő számolatlanul, boldog üdvösségben telt. Az emlékezet még ma is ama tiszta üdvnél időzik, s azon, hogy miért éppen a mi legédesebb nyugalmunkat zavarta meg a tiltott tapasztalatok utáni sóvárgás. Mert az Ember számban gyarapodott, és erőssé lett, az Egyszarvú hasonlóképpen: e kegyelemmel és ártatlansággal telt rokon lények beléptek az Aranykor delébe. Bár azóta meglazultak, azok a kötelékek, amelyek egymáshoz fűzik őket, széttéphetetlenek az idők végezetéig.<br />ezért bármilyen hosszú ideje vannak távol egymástól, az Ember és az Egyszarvú sohasem fognak idegenként találkozni.<br /></div></div><div>www.bottyankatalina.blogspot.com</div>rich