<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>A Nap Kertje</provider_name><provider_url>https://napkertje.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Bottyán Katalin</author_name><author_url>https://napkertje.cafeblog.hu/author/katalin-gemmagmail-com/</author_url><title></title><html>&lt;div style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_jq0eE20SE84/R8Xmq73TKHI/AAAAAAAAHtM/vjAY7X7WSYk/s1600-h/R%C3%A9kasi+Attila+ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa+2008.02.26.+022.jpg&quot;&gt;&lt;img style=&quot;margin: 0px auto 10px;text-align: center;cursor: pointer&quot; src=&quot;http://2.bp.blogspot.com/_jq0eE20SE84/R8Xmq73TKHI/AAAAAAAAHtM/vjAY7X7WSYk/s320/R%C3%A9kasi+Attila+ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa+2008.02.26.+022.jpg&quot; alt=&quot;&quot; id=&quot;BLOGGER_PHOTO_ID_5171793372403411058&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size:78%&quot;&gt;Gombár Imre kollégiumi igazgató, Rékasi Attila, jómagam, és Lóránt Éva&lt;br /&gt;        (fotó: Berecz Anita)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span&gt;Tegnap nyitottam meg Rékasi Attila fotókiállítását a Tittel Pál Kollégium aulájában, ahol sok diák és&lt;/span&gt;&lt;/span&gt; &lt;span&gt;sok, a fotózás és a képzőművészet terén tekintélynek számító vendég tisztelt meg minket jelenlétükkel. A megnyitón először Lóránt Éva énekelt el egy népdalt, majd Gombár Imre igazgató köszöntője után én vehettem át a szót. Végül Attila mintegy 2 órás vetítéssel egybekötött előadása következett &quot;Bevezetés a fotóművészetbe&quot; címmel. &lt;/span&gt;A megnyitó szövegét ide szúrom be, &lt;a href=&quot;http://picasaweb.google.hu/bottyan.katalin/RKasiAttilaKiLlTSaPSztTittelPLKollGium&quot;&gt;a fotókat pedig itt lehet mgtekinteni...&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;  &lt;/span&gt;                  &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;Szeretettel üdvözlök mindenkit Rékasi Attila „Teremtett idő” című kiállításának megnyitóján, ami egy most kezdődő, fotográfiai tárgyú kiállítás- és előadás-sorozat első része.Honnan is származik az ötlet, hogy ilyet szervezzünk a Kollégiumban? Éppen most fényesen igazolódik az a teóriám, hogy minden ötlet és történés egy régebbire fűződik fel, akár tudunk róla, akár nem. Az isteni szikra egy éjszakai vonatozás alkalmával pattant ki, amikor Berecz Anitával véletlenül ugyanazzal a vonattal jöttünk Hatvanból Pásztóra, de hogy ilyen könnyen és gyorsan formát öltött mint kiállítás- és előadássorozat, és a párhuzamosan folyó műhelymunka, az a Kollégium nyitottságának, hagyományainak köszönhető. Ezekről én, mint új ember, akkor még nem tudtam, de azóta kérdezősködtem:&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Kiderült, hogy még a 80-as években Tóth József vezette az első fotószakkört, majd amikor a későbbi igazgató, Tolnay Béla nevelőtanárként idekerült, ő kezdte újra a munkát 1991-ben. Több mint 10 évig működött a szakkör Szőcs István fotóműhely néven és olyan rangos támogatói voltak, mint Gál István filmrendező - aki Bottyán Zoltán és Tolnay Béla meghívására többször is eljött a kollégiumba. Gál István többek között a képszerkesztésről is tartott előadást a szakkör tagjai számára. Ennek az előadásnak a vázlata még most is megvan, igyekszünk majd tanulni belőle. Szintén az ő segítségével kapta a fotóműhely az első Minolta fényképezőgépet, amihez még egy komplett laborfelszerelést és két további fényképezőgépet is tudtak alapítványi támogatással szerezni. Később, részben talán a digitális technika elterjedése miatt a diákok érdeklődése lanyhult, de most, az új lehetőségek talán segíteni fognak bennünket abban, hogy a két technika inkább egymás mellett működhessen és egy igényes, kreatív fotózást eredményezzen.&lt;/span&gt;Nagy vonalakban ezek hát  azok a hagyományok, amelyeknek a fonalát újra felvesszük a mai napon és szeretnénk az elődökoz méltó módon folytatni.Most pedig áttérek az első meghívott művész bemutatására:    &lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Rékasi Attila 1974-ben született Debrecenben, Derecskén nevelkedett, érettségizett.  Gazdasági informatikus végzettsége van. 2006-ban diplomázott a Debreceni Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán, mint szociálpedagógus. 1994-ben kezdett el fényképezni, autodidakta módon képezte magát. 1995 óta foglalkozik fotótörténettel és technikatörténeti tárgyak gyűjtésével. 1995-től kezdve rendszeresen jelennek meg riportfotói, illusztrációi újságokban, nyomdai kiadványokban, könyvekben. 1996-óta szerepelnek alkotásai különböző kiállításokon, 1999 óta tagja a Debreceni Fotóklub alkotóközösségének. 2001-ben lett a Derecskei Fotóklub, azóta már Fotográfiai Alkotócsoport művészeti vezetője. 2002-től a Fénykörök fotószakkör és az Oázis Ifjúsági Galéria művészeti vezetője. 2003-ban megválasztottak a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének egyik alelnökévé. Erről a pozícióról később lemondott, hogy teljesen az alkotásnak és a művészetszervezésnek szentelhesse magát. Két kötete jelent meg. Az egyik: &quot;Fénnyel írt történelem&quot; azaz Derecske története képekben, a másik pedig Derecske, a város, ahol jó élni címmel. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;     &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;1996-tól napjainkig számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt országszerte és külföldön is.&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;A teljesség igénye nélkül: Derecskén szinte minden évben, olykor több is. Ezen kívül Debrecenben, Szentesen, Mezőtúron, Budapesten, Győrben, Hajdúböszörményben, Hatvanban és Kecskeméten.    2006-ban az 1956-os forradalom emlékére készített montázssorozatából állandó kiállítása nyílt a tokiói magyar nagykövetségen.&lt;/span&gt;Rendszeresen részt vesz a Debreceni Őszi Tárlaton, az Art Expón, és az általa vezetett alkotócsoportok kiállításain.&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;További országos kiállítások:   70 éves a Debreceni Fotóklub, Debrecen Medgyessy Galéria, Miskolc, Szolnok, Tiszacsege, Berettyóújfalu, Polgár, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Böszörmény, Pocsaj, Biharkeresztes, Abaújszántó, Bakonszeg.  VII. Alföldi Fotószalon Szentes, Mezőtúr  A Derecskei Fotóklub klubkiállítása: Debrecen, Nádudvar, Mezőtúr, Hajdúszoboszló, Győr  3D képző és fotóművészeti kiállítás: Téglás  Digitális Műhely c. kiállítás: Debrecen, DOTE Galéria  Szentes 2001 c. kiállítás: Székesfehérvár, Szentes, Mezőtúr, Románia  Rosti Pál emlékpályázat: Dunaújváros  XII. Országos Aktfotó Kiállítás: Szentes, Szolnok  Portré pályázat: Dunakeszi  Alföldi tájak emberek: Törökszentmiklós  Az év fotográfusa 2003: Budapest Debreceni Őszi Tárlat  Építet örökségünk, Debrecen  Alföldi Tárlat: Szentes  Tánc a fotóművészetben: Debrecen  Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep záró kiállítása, 2004: Hajdúböszörmény.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Díjak: &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2002. április,                    Nívó díj, a 3D című képző- és fotóművészeti pályázaton &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2002. szeptember,         „Tehetséges fiatalok” a Fotómozaik díja &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2002. október,                 Évfordulók című fotópályázat, Multi Fotó KFT különdíja &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2003. november,              Épített örökségünk című fotópályázat, különdíj &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2004. október,                 X. Alföldi fotószalon, II. díj &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;2005. május,                    XIII. Országos Aktfotó Kiállítás, Szentes, különdíj &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Mivel a megnyitó után előadást is fogunk hallani, ahol a művész a leghivatottabban fog beszélni a fotóművészetről, én már csak néhány, a kiállítás címéhez csatlakozó szubjektív mondatot szeretnék mondani: &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Teremtett idő... &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;Megszoktuk, hogy a teremtést mint történetet, azaz eseménysort értelmezzük: ezt sugallják például a teremtésmítoszok is. Egy kozmikus dimenzióban játszódnak ugyan, de lényegüket tekintve ugyanúgy tagolódnak, mint bármelyik elbeszélés: azaz, az időt adott tényezőnek veszik.&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;span lang=&quot;hu-HU&quot;&gt;Megszoktuk azt is, hogy az időt valamiféle objektív, mérhető, egyenletes dolognak tekintsük, ami tőlünk függetlenül van, mi viszont kihasználhatjuk, beoszthatjuk, akárcsak a teret. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;A művész viszont saját alkotói- és létélménye alapján azt a címet adja kiállítási anyagának, hogy &quot;Teremtett idő&quot;. Mit jelenthet ez?&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;Axiómaként kimondhatjuk azt, hogy az időnek csak egyetlen megélési lehetősége van: a jelen. Elvileg tudunk az objektív időről, de tapasztalni a jelent tudjuk csak. A többi idődimenzió tudati tevékenység eredménye, azaz absztrakció. Ugyanígy áll, hogy a jelen, azaz a pillanat, ahol a tapasztalati tér és az elváráshorizont találkozik, az abszolútban van. Ugyanis olyan sok, egymásnak gyakran ellentmondó információt tartalmaz, hogy lehetetlen valamennyit tudatosítani. A felismert információt gyakran szokták a fénnyel, míg  a fel nem ismert információt az árnyékkal, vagy sötétséggel szimbolizálni. Az adott pillanatban aktuális teljes fény-árnyék mintázatot még nem tekinthetjük képnek, hiszen még mindig túlhaladja felfogóképességünket: egyszerűen nem fér rá a papírra. Képnek csak a teljességből szándékosan vagy önkéntelenül kiválasztott részt tekinthetjük. A képnek, ha jól választunk, önálló szerkezete, erővonalrendszere van: a műalkotás egy kis világ a nagy világban - azaz a pillanat képviselője. Ugyanígy az emberi psziché is folyamatosan válogat és konstruál, az adott pillanatban rendelkezésre álló hatalmas információs anyagból hozza létre tulajdonképpeni önmagát: múltját, azaz hagyományait, emlékeit és terveit, azaz jövőjét: a képeket és történeteket, amiket önmagának vall. Az emberi psziché önmagán kívül idejét is megteremti.&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;   &lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;A maga eszközeivel ezt teszi a művész is, csak neki megvan a mesterségbeli tudása, amivel választott technikáját magas szinten alkalmazni tudja, és a nagyobb fokú érzékenysége, a tágabb látóhatára: olyan dolgokat is felvállalhat, amik másnak nem sikerülnének. Ezért fontos a nyitottság a művészetek iránt: egy-egy alkotás nem csak gyönyörködtet, tanít, hanem, és ez a fontosabb, támogat bennünket az önmagunk, teremtett időnk felé vezető utunkon.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt; &lt;h3 align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;            &lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;div&gt;www.bottyankatalina.blogspot.com&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>